A Béli-hegység lábánál

Közel van, sikerült a csipet-csapattal megjárni Dézna nem túl magas várát. Kereken 389 méter alacsonyra kapaszkodtunk, ráadásul 205 méterről indultunk. Két tájkép a vár tetejéről.

Jól éreztük magunkat, jól esett a mozgás, amit nem lehet és nem is akarok naplózni. A tavaszi virágokat azonban nagyon is. Nekem a dunai szegfű (már) mond valamit, de gyanús volt. A magyar szegfűvel (Dianthus pontederae) való hasonlóságot nálam gyakorlottabbak megerősítették, ezért így naplózom.

Azt írták a növényhatározós fész csoportban, hogy "ernyős sárma alakkör, amibe 3 nagyon hasonló küllemű faj tartozik, és amiket csak az érni kezdő termés helyzete alapján lehet egymástól biztosan megkülönböztetni. A Wiki viszont ismeri a fajt önállóan, tehát így marad (Ornithogalum umbellatum). Plusz ittam egy sört a megrázkódtatásra.

Az ösztörűs veronikát (Veronica chamaedris) pontosan megtippeltem.

A borsos varjúháj (Sedum acre) már szintén ismerős, 2016-ban ugyanitt megtaláltam.

Ide teszem az ismeretlen ismerőst, visszatérek rá.

A kirándulás legjobb találatát egy utitárs mutatta, el is mókoltam vagy 20 percet a fotózással, talán volt 5-6 példány a sziklás-bokrosban. Hegyvidéki faj a füles kosbor (Orchis mascula subs. signifera), természetesen védett. Elég sokat forgattam a határozót, és helyesen tippeltem a fajra.

Zárásként egy olyan rét, ami kábé a kalandvágyó botanászok paradicsoma, meg sem próbáltam részleteket fotózni...